Magamról

Amikor eljössz hozzám, és megosztod velem az érzéseidet, a bizalmadba engedsz. Ezért gondoltam, én is megosztom Veled a történetemet.
Az én életem egy '97-ben történt tragédia miatt fordult más irányba, mint a velem egykorú barátaimé. Egyébként is mély érzésű, érzékeny lelki világú, kifelé viszont könnyedséget sugárzó gyermek voltam. A trauma után viszont látványos szenvedés kezdődött, amit aztán egy kis idő múlva felváltott a tinédzserek "gondtalan" élete - kívülről. Bulizgattam, tanultam, szerelmes lettem, csalódtam, önértékelési problémákkal küzdöttem, és közben próbáltam feldolgozni a korábban történteket. De nem ment. (Talán mert csak próbáltam?!) Valójában belülről teljesen össze voltam törve, és nem is akartam jobban lenni. Dédelgettem magamban a kis traumámat, és közben nagyon sajnáltam magamat.

 
   

Kb. 5 év múlva elegem lett magamból. Olyan volt, mintha nem is a saját életemet élném. Látszólag pedig minden rendben volt körülöttem. Így kénytelen voltam belátni, hogy a választ a kérdéseimre önmagamban kell keresnem. Csakhogy ez nem ment egyedül, mivel én még a problémára fókuszáltam és nem a megoldásra. Szükségem volt valakire, aki megmutatott nekem egy utat, amelyen elindulhattam. Ez volt az első találkozásom a kineziológia módszerével, és ez volt az első lépésem a tudatos önmegismerés útján. Egy kineziológiai kezelés hatására 180°-os fordulatot vett az életem.



 

Ma már úgy érzem, hogy az egykori trauma volt az, ami végül a pályámra állított. Szükségem volt arra a mélységre, amit ezáltal megélhettem, és arra a magasságra is, ahová a kineziológiai oldás repített, hogy aztán középre beállva egy új életet élhessek, és később másoknak is segíteni tudjak ebben.

Ezért néhány év múlva - még az egyetemi éveim alatt - elsajátítottam a kinezológia módszerét, majd az évek múlásával ezt követte még jó néhány módszer és technika. A folyamatos tanulás, a befelé és másokra figyelés által 

kialakult bennem egy készség,  amely segítségével látom,  érzem,  hol vannak a másik elakadásai, hárításai, blokkjai, amelyek akadályozzák, hogy összhangban legyen önmagával.

 

 

A munka során többször megtapasztaltam, hogy a választ a kérdéseinkre, a megoldást a nehézségeinkre mindig saját bensőnkben kell keresni. A korlátok a gondolatainkban, a hitrendszerünkben, a hozzáállásunkban, a tudatalattinkban vannak. Azt is felismertem, hogy csak annak tudok segíteni, aki készen áll erre a változásra, a fejlődésre, és megteszi az első lépést önmagáért.

   

 

 

   

Ha úgy érzed, életed tava egyre mocsarasabb, de már megérett Benned a vágy, hogy útra kelj, és elindulj a Boldogság és a Csodák kapuja felé, szembenézz önmagaddal és irreális félelmeiddel, melyek a sötétben még félelmetesebbnek tűnnek, hívj bizalommal! Én segíthetek, hogy a mocsaradból kijöjj, de az útra Neked kell rálépned!

(Tarot - A Hold üzenete)